Hogyan NE éljetek

Valszeg belőlem egy fullismeretlen grafikus lesz, aki egy totál romos lakásban él, félhomályban, egy böszmenagy íróasztallal a nem fizetett bérlakás közepén, mindent eláraszt a mocsok és az összegyűrt vázlatok, egy szál tömbgyertya fénye pislákol az egész kócerájban, mert már lekapcsolták az áramot, a vizet meg a gázt, és nem mernek kilakoltatni, mert a lakásom lassan radioaktívvá válik, és a saját érdekükben még gázmaszkkal is közveszélyessé van nyilvánítva, a szomszédaim meg már zombivá váltak, és így megkezdődik az a zombi-apokalipszis, ami a The Walking Dead-ben van, csak sokkal brutálabb.
gyönyörű jövő vár rám, hát nem? :D
Ehhez még csupán annyit fűznék, hogy a suliban ma valami... hááát..... egész öhm..... éééérdekeeeesss elviekben "ebéd" (na persze........-,-") volt, ami leginkább a nyers uránra hasonlított, amit már egyszer behajítottak egy szénégetőbe. A történet további részét nem részletezném, mert eszméletlen unalmas, és biztos vagytok páran, akik minimum egy órája reggeliztek/vacsoráztak/ebédeltek, és nem hiszem, hogy... MI A RÁKÉRT TÉPEM ITT A SZÁM?! EZT NEM AKARJA A SARKI-CSÖVES SE HALLANI! 
Szóóóóval.... mi ebből a kis történetből mi a tanulság?
Hogy az nálam készül a menza-kaja.:P